Follow Kőeccerű on Instagram Follow Kőeccerű on Pinterest

Biogazdálkodás - avagy milyen az igazi biogyümölcs és hol juthatsz hozzá (interjú)

Varga Szabolcs és Vargáné Topor Erika (Kertportál Major)
Varga Szabolcs és Vargáné Topor Erika (Kertportál Major)

Biozöldség, biológiai gazdálkodásból származó gyümölcsök. Ezt olvasva az ember nyugodtabban teszi kosarába az árut. Vagy mégsem? Mit jelent a “bio” jelző, és megéri-e több pénzt költeni rá? Tényleg jobb a minősége és íze, tényleg egészségesebb a bio? Szakértőknek tettük fel kérdéseinket és nagy örömünkre részletes válaszokat kaptunk a Kertportál Majort létrehozó Topor Erikától és Varga Szabolcstól. Erika és Szabolcs minden tudásukat és lelkesedésüket beletéve építették fel páratlan vegyszermentes, ökologikai szemléletű gazdaságukat Kecskemét közelében. Szemlélet- és életmódváltásukat kemény és kitartó munka követte. A Nemzetközi Bor- és Lekvárversenyről több díjat is elhoztak lekvárjaik, az általuk készített Gourmet & Delicious online gasztromagazin első két száma pedig több milliós olvasottságot számlál. Munkájuk eredménye, a mindenki számára értékes tudás és termények pedig a Kertportál Major oldalán keresztül kerülnek mindannyiunk számára elérhető közelségbe.

Mit jelent pontosan az, hogy biogazdálkodás? Ugyanazt takarja, mint az ökogazdálkodás? 

A magyar nyelvben alapvetően ugyanazt jelenti, talán inkább az ökologikus gazdálkodás jelent egy más termesztési módot. Egyikre sem lehetne azt mondani, hogy jobb, vagy rosszabb, vannak eltérések köztük. A biogazdálkodás a vegyszerek tudatos megválasztását jelenti a hétköznapi gazdálkodó számára, míg egy ökokertben a teljes ökoszisztéma fenntartható és természetközeli rendszerét értjük alatta. Az ökoszisztéma ismerete persze elengedhetetlen lenne a biogazdálkodáshoz is, ami főleg a nyugati gazdaságokban látszik, de hazai szinten jelenleg ez még nem ennyire kifinomult – tisztelet a kivételnek. 

Miért és mikor kezdtetek bele? 

Amikor mi belekezdtünk a gazdálkodásba nagyjából 3 éve (aktívan), akkor egyrészt egy újrakezdés része volt a vidékre település és a gazdálkodás. Másfelől az egészségünk rendbetétele volt a számunkra fontos szempont. A városi lét magában hordozza, hogy élelmiszerből is többnyire csak a konvencionális termesztésből származó zöldségek és gyümölcsök az elérhetők. A valódi biozöldség nehezen beszerezhető, ráadásul egy bizalmon épülő viszony a termesztő és a fogyasztó között. 

2015-ben vetettük az első permakultúrás művelésű kertüket, nagyjából 1000 nm-en, mára már közel fél hektáron gazdálkodunk egy alternatív, általunk továbbfejlesztett művelési móddal: a biogazdálkodás, az előrejelzésen alapuló növényvédelem, az öko-logika és a futóhomokon való termesztés ötvözetével. A poszahomokon -ami olyan, mint egy tengerpari föveny-, gyakorlatilag sem a konvencionális módszerek sem az eredeti permakultúra nem működik hatékonyan, ezért többfajta technológiát kellett ötvözzünk, mire hatékonyan tudtunk termelni egészséges és szép zöldségeket, gyümölcsöket.

 

Meg lehet valósítani a biogazdálkodást kicsiben? Hogyan kezdjen hozzá az, aki egy kis fűszernövényes kertet szeretne? 

Ez egy érdekes kérdés. Természetesen meg lehet valósítani, de az ún. szomszédhatás sokat számít. Attól, hogy én bióban szeretnék gazdálkodni, még nem jelenti azt, hogy a szomszédból átjövő permetlé, gyomírtó és kártevőtenger nem okoz hatalmas fejtörést, ráadásul ugyanúgy kihat az én kertemre is az ő “felelőtlensége”. Sajnos még mindig vannak házikertekben is olyan már nem szabadforgalmú vegyszerekből álló zug-készletek (lásd. Bi-58), amit felelőtlenül permeteznek ki a hobbikertészek is. Ezek a vegyszerek lehet, hogy telitalálatnak számítanak az ő szemlélete szerint, de a mi poszméheinkre, katicáinkra, fátyolkáinkra és más hasznos rovarközösségeinkre ugyanúgy kihatnak, mintha mi permeteztük volna ki.

A biogazdálkodásnak, vagy a biohoz közelítő, ún. integrált gazdálkodásnak megvannak a szükséges feltételei. Ezt védőtávolságnak is tekinthetjük, vagyis nem árt, ha van egy olyan távolság a kertünk és a mellettünk levő gazdaságtól, ami lehetővé teszi, hogy “inkubátor jelleggel” védeni tudjuk a saját kertünket. De persze ez nem 5-10 méterekben mérhető. A telekhatárban kipermetezett gyomírtó ugyanúgy hat a mi kerítésünk mellé ültetett növényekre is, mint a közvetlenül lepermetezettre. Egy ápolatlan szomszéd kert szintén veszélyforrás, mert szinte korlátlan mértékben fel tud szaporodni benne minden kártevő, ami nekünk jó esetben kordában tartható lenne. Tehát kicsiben az általános kertfenntartás és a szomszédhatás is nehezítheti a biogazdálkodásunkat. A mi gyepápolásunk, vagy virágágyásunk is befolyásolja a fűszerkertünket, mert kicsi a tér, nem különül el eléggé légtérben, talajban sem a terület.



Megtalálhatóak vagytok biopiacokon a termékeitekkel? Hol? 

Nem járunk ilyen értelemben piacokra, nem vagyunk hivatalosan bio minősítésűek. Mi elsősorban a saját érdekünkben védekezünk bio módszerekkel, vagy biogazdálkodásban engedélyezett vegyszerekkel, mert bizony a biogazdálkodó is permetez, csak más szerekkel. Például a Dipel egy hernyókártétel ellen készült permetszer, természetes baktériummal (Bacillus thüringiensis), mellyel a paradicsomokat, paprikákat és chiliket védjük.

Minket kis gasztrorendezvényeken (Kiskertpiac, Czakó Piacz,...) lehet fellelni Budapesten, de pl. Szegeden a Bödön piacon is előfordulunk.

Mit ajánlotok, hol vásároljon egy nagyvárosi, tudatos vásárló biogazdálkodából származó gyümölcsöket, zöldségeket?

A fenntarthatóság kedvéért azt szoktuk mondani, hogy nem csak a bio a fontos a rendszerben, hanem az is, hogy ismerje a gazdát, megbízzon benne. Sokan az őstermelői piacon sem a saját terményüket árulják, még akkor sem, ha jó az ideológia a termék mögött. A másik szempont, hogy a hozzá (földrajzilag) közelebb eső gazdálkodótól célszerű vásárolni, mert minél több kézen megy át a zöldség, annál környezetterhelőbb a vásárlásunk.  

Az is jó, ha a gazdaság látogatható. A mi látogatóink becsatlakozhatnak a kert életébe, szokott nyílt napunk lenni, workshop-jellegű találkozók, megmutatjuk, hogyan kell komposztálni, csalánlevet vagy porcsinkát erjeszteni, hogyan működik az előrejelzés egy biokertben, mint jelent a csapdázás, stb. A kert látogatása során bizonyosságot szerez a leendő vásárló, hogy valóban hogyan zajlik a gazdálkodás, lehet bátran kérdezni, ki mivel védekezik a kártevők és gombák ellen. Ezek az információk nagyon fontosak a bizalom kialakításához. A vevőink többször lejönnek az év során, becsatlakoznak még a betakarításba is. Budapesten a MOM-nál van a legismertebb biopiac, de mivel mi a termény nagy százalékát feldolgozzuk, így friss piacra nagyon keveset értékesítünk, szinte már csak annak a 70 családnak, akik már az elején is vásárlóink voltak időszakos jelleggel, és mára barátaink lettek.

A Kertportál Major által termesztett chili fajták... egy része! :)A Kertportál Major által termesztett chili fajták... egy része! :)

Környezetvédelem, környezettudatosság. Ha biológiai gazdaságokból vásárolunk, akkor joggal mondhatjuk, hogy nemcsak az egészségünkért, de a környezetünk védelméért és a fenntartható fejlődésért is teszünk? Mert mondjuk biológiai növényvédelemmel “dolgoztok” vegyszeres permetezés helyett. (Van például jól bevált házi receptetek levéltetvek irtására, amit egy balkonláda tulajdonos is gond nélkül használhat otthon a mini kertjében? ☺)

Természetesen lehet kísérletezni mindenféle növényi permetlével. Nekünk a tavalyi évben rengeteg káposztafélénk volt, ami egy növényvédelmi krízist hozott létre a kertben. Gyakorlatilag mindenféle gyógynövényt kipróbáltunk a földibolháktól a levéltetveken át a lisztecskék ellen, hogy megtaláljuk, mi hat. Erjesztettünk csalánlevet, porcsinkát, mentaleveleket, fokhagymát, vöröshagymát, de volt, hogy fűszernövénykoktélt teszteltünk. A káliszappanos lemosás a levéltetvekre működik, de nagy inváziónál sokszor kell használni. A fokhagyma olajos leve jó a káposztaféléken (kínai kel) a földibolha ellen. Díszkertben a menta ültetése és a levendula is működik a rózsalevéltetű ellen. A kakukkfű olajos áztatása szintén távol tartja a poloskákat – kicsiben. De ami kicsiben működik, nem feltétlenül elég hatékony nagy területen.

Ti hogy látjátok, a biotechnológia korában a biogazdaságok mentesek-e általában a biotechnológia és géntechnológia vívmányaitól? Vagy épp a “jó oldalát” használják fel (pl. géntechnológiai eljárással módosított baktériumokkal meg lehet tisztítani a talajt a mérgező gyomirtó szerektől)?

Ez is egy összetett kérdés. Vannak a biotechnológiának jó részei is, gondoljunk itt a rezisztens almafajtákra. A rezisztens fajtáknál (pl. Naturalma fajták) kevesebb (de más!) a növényvédelmi védekezés, pl. nem kell a varasodással foglalkozni. Ezért viszont egy más ízű és formájú almát kapunk végeredményként a boltok polcain, ami egyfajta piaci változást is von maga után. Amíg a vevők a Goldent keresik vagy a Jonatánt, addig egy más ízű és állagú alma lehet finom, de mégsem lesz annyira keresett. Nehéz hirtelen a piaci igényeket megváltoztatni. Illetve általánosságban a GMO-fogalma úgy égett bele az emberek agyába, hogy rossz. Nyilván van rossz oldala is, mert az ember beleavatkozik a természet rendjébe, de sajnos olyan korban élünk, amikorra már fenntarthatatlan állapotot hoztunk létre globális szinten a folytonos és nagymértékű beavatkozással. Ha a Kék belga szarvasmarha fajtát nézzük, akkor ez már egy olyan bizarr élőlény, ami nemcsak kinézetében borzalmas, hanem önálló fajként még szaporodni sem képes, életben maradni sem. Ez már az a szintje a biotechnológiai manipulációnak, amikor a globális élelmiszertermelés, a piaci igény és mérhetetlen anyagi meggazdagodás igénye lép előtérbe az ésszerű és fenntartható szemléletek helyett.

Ha összegeznénk, akkor azt lehetne elmondani, hogy alapvetően nem a biotechnológiával van a gond, hanem azzal, hogy milyen céllal “készül” el egy módosított fajta – legyen az állat, növény vagy talajlakó baktérium, és kinek a kezébe kerül az a mesterségesen manipulált dolog. Lehet jóra is, lehet rosszra is használni az emberi tudást. 

A biogazdaságokban termesztett zöldségek és gyümölcsök “csak” a vegyszermentességben különböznek a hagyományos módon termesztett zöldségektől és gyümölcsöktől, vagy másban is? Az alma példáján, más-e az íze, külleme, C vitamin tartalma, eltarthatósága a kétféle módon termesztett gyümölcsnek? Ha letennénk az asztalra két Golden almát, meg tudnátok-e mondani, melyik származik biológiai gazdaságból?

Amikor valamit a természet rendje szerint termelnek, akkor az ízében és formájában is más, mint a nagyüzemi. Egy kapirgálós csirke (tyúk) húsa teljesen más: kinézetre, ízre is, mint egy “bolti”. A tojás mérete és színe is más, nem olyan egyöntetű a héjszín, a tojásméret. De az sem törvényszerű, hogy a sárgája sárgább. A tápokkal érhető el, hogy a tojások egyformák legyenek, a sárgája színe ugyanúgy be van állítva, mint minden más a tyúk életében, ezért egyáltalán nem hasonlít az ipari hús az ipari tojással a háztájira.

Ez a növényeknél talán nem ennyire szembeötlő, de észrevehető. A paprika hússzerkezete a műtrágyáknak és a “beállított” egyenletes vízmennyiségnek köszönhetően lesz lédús, vastag, ún. felfújt. Addig egy szabadföldi, keveset- vagy semennyit nem műtrágyázott paprika íze koncentráltabb, zamatosabb, a méretei sem annyira egyöntetűek: vannak rajtuk “hibás” formák, vagyis hol picit görbébbek, hol kisebbek, mint a vákuumcsomagolt tömegtermelésből származó társai. A paradicsom ugyanez pepitában. Nemcsak zamatosabb a szabadföldi, de ugyanúgy érezni lehet forma- és színvilágbéli különbségeken kívül az ízbeli eltérést. 

Ha egy mondattal kéne meggyőznötök minket arról, hogy azonnal rohanjunk telket venni és holnap vágjunk bele a biogazdálkodásba, mi lenne az? :)

Hogy ne tedd! ☺ Nem mindenki képest ezt a terhet bevállalni. Persze, nagyon szép és jó dolog azt enni, amit megtermelsz, de aki csak kívülről látja, az talán mindössze a zümmögő méhecskéket és csiripelő madarakat veszi észre benne, de a napi küzdelmet nem. Itt a hosszúhétvége, a hétvége, az állami ünnep fogalma ismeretlen, a nyaralásé is! Itt minden nap, hajnaltól késő éjszakáig benne kell lenni. Pl. van úgy, hogy késő éjjel lehet permetezni, és nem azért mert titokban vegyszerez az ember, hanem mert vannak fényérzékeny baktériumkészítmények, amiket nappal nem lehet kijuttatni.

De, ha égő vágyat érzel, hogy vidékre költözz, vegyél egy házat és beindíts egy gazdaságot, akkor igen, vágj bele már holnap, de okosan! Nézz körbe a választott faluban, kik laknak ott, milyen a talaj, milyenek a házak, el tudod-e képzelni magad az Alföldön vagy épp a hegyvidék vonz, mert ez egy életforma. Ha belekezdesz, nincs megállás...vagyis van, de az általában azzal egyenértékű, hogy szaladnál vissza a városba a “nem ezt akartam” érzéssel.

Gondolkodtatok-e már azon, hogy a megszerzett értékes tudásotokat valahogy mások számára is elérhetővé tegyétek (pl. workshopok vagy tanácsadás formájában)?

Őssszel indulnak a képzések, már idén nyáron is sokan jártak nálunk “csak úgy” tanulni, kirándulni. Most ősszel az Agrárkamara jóvoltából is érkeznek busszal Zalából gazdák a mi kis oázisunkba. Hamarosan megjelenik első könyvünk, ami pont a kezdetekről szól. 15 éve vezetek egy online magazint, a Kertportál.hu oldalt, ami egy kerétszeti magazin és a tudásunkra épül, a kipróbált módszerekre. Több újság keresett már meg minket, havonta egy médiaszereplésünk biztos van, ha nem több, tehát hiszünk abban, hogy a tudásunkat meg kell ismertetni másokkal is, és ezen már dolgozunk is egy ideje.

Jól sejtjük, hogy a ti asztalotokra is a saját termények kerülnek, ugye? Megváltoztak-e az étkezési szokásaitok, másféle ételeket fogyasztotok-e szívesebben, mint a biogazdálkodás előtt? 

Természetesen. Már nem eszünk ipari csirkét, nem is ízlik – bár hívogatóak a hatalmas csirkemellek, de ízében meg sem közelítik a saját libamáj vagy pecsenyekacsa ízét, zamatát. Az étkezésünk elkezdett szezonális lenni, vagyis télen nem eszünk bolti paradicsomot, csak ha már minden kötél szakad. Ez nem sznobság. Egyszerűen csak nem ízlik már. Aki gyerekkora óta hozzá van szokva ahhoz, hogy finom dolgokat eszik anyu konyhájából, az nem fogja a menzát szeretni. Ez ebben az esetben is így van. Vannak hűtőládáink, egy hatalmas pince, ami szinte nagyobb, mint a lakóház és ott van az igazi gazdagság. ☺

Van olyan egyszerű receptetek, amit a nálatok is beszerezhető alapanyagokból bárki könnyen és gyorsan elkészíthet? Megosztjátok velünk?

Idén rengeteg a paprikánk, paradicsomunk, így egy igazán finom házi bográcsos lecsót mondanék, amolyan Varga-féle verzióban:

Hozzávalók 20 literes bográcshoz mérve:

  • 2 kg paradicsom
  • 3 kg paprika – kápia és TV paprika vegyesen
  • 1 kg vöröshagyma
  • 20 dkg sós-füstölt mangalica szalonna
  • egy csokor petrezselyem
  • 1 közepes cukkini
  • borókabogyó
  • tarkabors
  • fűszerpaprika ízlés szerint

Elkészítés:

  1. A mangalica szalonnát vágjuk apró darabokra és pirítsuk meg, hogy zsírt engedjen, majd az apróra vágott hagymát tegyük bele és pároljuk üvegesre.
  2. Ezután kerül rá a nagy darabokra vágott kápia és TV-paprika, majd az apróra vágott paradicsom. Ekkor kerül bele az apróra vágott cukkini.
  3. Ha sűrűbben szeretjük, akkor vizet nem adunk hozzá, ha hígabban szeretnénk, akkor ízlés szerint víz is kerüljön bele.
  4. 15 szem borókabogyót, egy evőkanál tarkaborsot teszünk hozzá, egy nagy csokor friss petrezselymet vágjunk bele, és ízlés szerint sót, borsot.

kövesd a kőeccerű facebook oldalt! hogy ne kattins hiába,
a "követem" menüben feltétlenül jelöld be, hogy elsőként jelenítsen meg minket :)
kövesd a kőeccerűt pinteresten és mentsd el a kedvenc ételeid pinjeit!
iratkozz fel hírlevelünkre, mit-főzzek-ma receptajánlóinkért és friss írásainkért!
kövesd a kőeccerűt instagramon is!


Kapcsolódó Eccerű receptek: